Erről maga Klaus Iohannis beszélt egy televíziós műsorban, miután a romániai magyar sajtóban és internetes fórumon polémia alakult ki arról, hogy miként kell írni a politikus nevét. A megválasztott elnök ugyanis mind a két írásmódot használta az elmúlt időszakban.
"Amikor az apám bejelentette a születésemet, a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta, hogy J-vel írja be a nevemet, pedig a családunkat ötszáz éve Johannisnak hívják. Így az irataimban I-vel jelenik meg a nevem, de elismerem, hogy én vagyok a J betűs Johannis is. A magánlevelezésemben, az elektronikus leveleimben Johannisnak írom a nevemet" - nyilatkozta egy nagyszebeni televíziónak. Azt is hozzátette, nem tulajdonított ennek nagy jelentőséget, ezért nem indította el a névváltoztatás bürokratikus procedúráját.
Az erdélyi magyar internetes fórumokon korábban a politikus románsághoz való igazodása jelének tekintették azt, hogy az elnökjelölt választási plakátjain a neve románosított változata jelent meg.
Romániában a kommunista diktatúra idején általános jelenség volt, hogy az iratokba román írásmóddal írták be a magyar vagy német családneveket. Az anyakönyvvezetők sokszor a keresztneveknek is csak a román megfelelőjét írták be az okmányokba.
A hatályos törvények ugyan lehetővé teszik, hogy az érintettek adminisztratív eljárással javítsák ki a rosszul írt neveiket, ám a bürokratikus eljárást csak kevesen vállalták.
Erre a helyzetre volt tekintettel a magyar állam, amikor a kedvezményes honosítás során lehetővé tette, hogy az erdélyi magyarok nevei ne a hivatalos román, hanem a hagyományos írásmóddal kerüljenek a magyar okmányokba.